Már szombat óta nem írtam. Szóval most jelentem: ééélek! Azóta hazaköltöztem szilveszterig az albérletből. Túl voltam egy jogvizsgán hétfőn (aminek még nincsen meg az eredménye), meg rengeteg alváson. Éppen azért küzdök, hogy normális emberi időben aludjak. De nem megy. Fogalmam sincs, hogy lehetne visszaállni. Tegnap már éjfélkor bevettem valami altatót, 2-kor el is tudtam aludni, de 4-kor felébredtem, meg utána 7-kor, 8-kor, aztán anyu ébresztett délben. Délután is legalább aludtam 3-órát. 

Nem tudom, hogy hányan olvassák majd ezt a bejegyzést, de ha valakinek van valami ötlete, hogy hogy lehetne ezt megoldani, az írja meg pleas kommentárban! 

Vettem kamillás babapopsitörlőt és világsztár! Mindenkinek ajánlom! 

Igyekszem megfogadni az ismerősöm tanácsát, miszerint próbáljak elbeszélgetni magammal és a beforratlan sebeket keresni. Nem túl könnyű. Az új stratégiám az, hogy nem foglalkozom ezzel az egész betegséggel. Próbálok úgy élni, mint előtte... 

Napi idézet: "Mért adsz nekem fegyvert, és mért formálsz keményre? A képzeletnek nincs szüksége fegyverre és késre."  (Irie Maffia - Baszd fel a kéket)

Napi tanulság: soha ne felejts el zoknit húzni télen alváshoz, ha fázik a lábad!

Napi zene:  Paul Kalkbrenner - Sky and Sand

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.