Lélekfürdető kedd

2011.12.14. 03:44

Az egyetemi élet leggonoszabb időszakával, a vizsgaidőszakkal ma már minden valójában szembe kellett néznem.

Az állandó fáradtságot legyőzve igyekeztem 9:50-kor felkelni, ami persze nem sikerült. 11kor kimásztam az ágyból, szembesültem ismét a szörnyű ténnyel, miszerint nem ihatok sem kávét, sem energiaitalt... félig nyitott szemmel összedobtam az instant kávémat, persze szigorúan vízzel, mert ugye a tej sem jó. Kimentem az erkélyre dohányozni (persze, tudom, hogy azt sem kéne) és tűzött a szemembe a nap. Máskor ennek nem örülnék, de így, december közepén mindenképpen pozitív élmény volt. Bedobtam egy Jó reggelt kekszet és indultam vizsgázni. A másfél óra egyrészt nagyon gyorsan ment, mert sok volt a feladat, másrészt nagyon lassan, mert szaladnom kellett wc-re. 

Élményekkel teli betértem az egyetemi rendelőbe (mert ajánlotta a kedves gyógyszertáros néni, hogy kérdezzem meg orvost, hogy ki az a szakember, akit tudna ajánlani Budapesten vagy Szegeden), de 10-en voltak előttem. Először úgy gondoltam, hogy megvárom szépen a soromat, de aztán olyan unalmas volt, hogy fél óra után inkább otthagytam (de legalább kiűrítettem az ott található ingyenes víz adagolót- az Isten áldja meg azt, aki kitalálta). 

Az MTA könyvtárában a könyvtárosnéni kicsit haragos volt, hogy két hónapot késtem a könyvekkel, de szerencsére nem kellett semmit sem fizetni. 

A következő boldogság pedig akkor ért, mikor betértem egy nem rég nyílt hamburgereshez. A két srác, aki ott dolgozott, táncolt és mosolygott. Amikor kész lett a hamburger, megkérdezte, hogy ott fogyasztom-e, de mondtam, hogy nem. Erre visszakérdezett, hogy"akkor meg mégis hol?".

 Mosolyogva sétáltam a kocsihoz, a következő boldogság az volt, hogy az autó nem zuhant a Dunába (elég szerencsétlen helyre tudtam csak parkolni). Aztán jött egy kis bosszúság (nem lehetett feltekerni az ablakot), de aztán el is múlott. 

Aztán ekkor már úgy elfáradtam (felkelés után 5órával), hogy muszáj volt lepihennem egy kicsit. A "kicsit"-ből aztán az lett, hogy két óra múlva ébresztett fel a telefon. Egyszerűen nem tudom leküzdeni ezt az állandó kimerültséget és fáradtságot, az bosszant a legjobban. 

Ma reggae koncert volt és úgy döntöttem, hogy elmegyek. Alkoholt nem ittam (júj, nagyon nem jó a betegségre), de anyagilag jobban megérné, ha nem körte levet ittam volna, hanem sört. 

3dl körtelé = 280Ft

Egy korsó sör = 250Ft

Az alkohol rossz, értem? 

Itthon benyomtam még 3 csomag csokis Jóreggeltet, megelőzve a rámtörő zabálási rohamot. 

Remélem a Jóreggelttől tényleg jobb reggelem lesz majd, mintha mondjuk megettem volna azt a maradék marhapörit....

Mai kedvenc idézet:  "Egy szó, egy pillanat, mosolyogsz,  ez a szívemben marad! És ennyi! Ölelhet sok nyálas, faszfej, egyik sem fog úgy szeretni, mint én!" (Alvin és a Mókusok - Elbaszott szerelem)

Mai tanulság: A csokis Jóreggelt keksz jó! A rendelőkben, gyógyszertárakban kiállított víztartály nagyon hasznos dolog!

Napi zene: The Gladiators - Stick a bush


 

A bejegyzés trackback címe:

https://colitisulcerosa.blog.hu/api/trackback/id/tr453461876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása